A vagyonmegosztásnál nem feltétlenül az évekkel korábbi árakat kell alapul venni. A vagyontárgyak állapotát főszabály szerint a házastársi vagyonközösség megszűnésének időpontjában kell vizsgálni, de az azóta bekövetkezett piaci értékváltozás sem hagyható figyelmen kívül.
Az állapotot és az értéket külön kell vizsgálni
A házastársi életközösség megszűnése és a közös vagyon tényleges megosztása között gyakran több év is eltelik. Ezalatt egy ingatlan ára jelentősen emelkedhet vagy csökkenhet, egy gépjármű veszíthet az értékéből, egy vállalkozás pedig növekedhet vagy visszaeshet.
Ezért a vagyonmegosztásnál két külön kérdésre kell válaszolni:
- milyen vagyontárgy és milyen állapotban tartozott a közös vagyonba a vagyonközösség megszűnésekor
- mennyit ér ez a vagyontárgy a megosztáskor figyelembe veendő értékváltozásokkal együtt
A Polgári Törvénykönyv szerint a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennálló állapot és érték alapján kell megállapítani. A megszűnés és a tényleges megosztás között bekövetkezett értékváltozást azonban figyelembe kell venni, kivéve, ha az valamelyik házastárs magatartásának eredménye. [Ptk. 4:60. § (1) bekezdés]
Mit jelent a vagyonközösség megszűnésekor fennálló állapot?
Az „állapot” azt jelenti, hogy a vagyontárgy milyen fizikai és jogi jellemzőkkel rendelkezett abban az időpontban, amikor a vagyonközösség megszűnt.
Egy ingatlannál például jelentősége lehet annak, hogy:
- felújított vagy felújítatlan volt
- milyen volt a műszaki állapota
- milyen épületek és helyiségek tartoztak hozzá
- volt-e rajta olyan teher vagy korlátozás, amely az értékét befolyásolta
Ha az ingatlan a házastársi életközösség megszűnésekor felújítatlan volt, a vagyonmegosztásnál főszabály szerint ebből az állapotból kell kiindulni. Nem lehet automatikusan úgy kezelni, mintha a később elvégzett korszerűsítések már akkor is meglettek volna.
Melyik időpont szerinti értéket kell figyelembe venni?
Az állapot rögzítése nem jelenti azt, hogy minden esetben a vagyonközösség megszűnésekor fennálló régi piaci árat kell használni.
Ha például az ingatlanok ára az életközösség megszűnése óta általánosságban emelkedett, ez az objektív piaci változás rendszerint mindkét házastársat érinti. A vagyontárgyat tehát a korábbi állapotának megfelelően, de a későbbi piaci értékváltozást is figyelembe véve kell értékelni.
A Kúria egy vagyonmegosztási ügyben kimondta, hogy ha az ingatlan értéke a felek magatartásától független, objektív piaci okokból változott, a közös tulajdon megszüntetésénél az ítélet meghozatala előtti aktuális forgalmi érték is alapul szolgálhat. A Kúria szerint ilyenkor általában egy hat hónapon belüli érték tekinthető aktuálisnak.
Ez különösen fontos akkor, ha a vagyonmegosztás csak évekkel a különköltözés után történik meg. Egy régi ingatlanár alkalmazása ugyanis indokolatlan előnyhöz juttathatná azt a felet, aki az ingatlant megtartja.
Mi történik, ha az egyik fél később felújítja az ingatlant?
Másként kell kezelni az általános piaci drágulást és azt az értéknövekedést, amelyet az egyik házastárs saját munkája vagy pénzügyi ráfordítása idézett elő.
Ha az egyik fél a vagyonközösség megszűnése után saját forrásból jelentős felújítást végez, az ebből eredő értéknövekedés nem feltétlenül oszlik meg automatikusan a volt házastársak között. A ráfordítást, annak forrását és az általa létrehozott tényleges értéknövekedést külön kell vizsgálni.
Ugyanez fordított irányban is igaz. Ha az ingatlan állapota az egyik fél felróható magatartása miatt jelentősen romlik, az ebből eredő értékcsökkenést sem feltétlenül kell a másik fél terhére elszámolni.
A közös és a különvagyon közötti ráfordítások megtérítése külön igényként is felmerülhet. Ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező ráfordítás esetén a jogosult házastárs bizonyos feltételek mellett akár az értéknövekedésnek megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat. [Ptk. 4:59. § (1) és (4) bekezdés]
Egy egyszerű példa az állapot és az érték elválasztására
Tegyük fel, hogy a házastársi életközösség megszűnésekor a közös lakás felújítatlan állapotban volt. A vagyonmegosztásra csak négy évvel később kerül sor.
Ez alatt az ingatlanpiaci árak jelentősen emelkedtek, az ingatlanban maradó házastárs pedig saját pénzből felújította a fürdőszobát és kicserélte a nyílászárókat.
Ebben az esetben nem helyes sem egyszerűen a négy évvel korábbi árat használni, sem a jelenlegi, teljesen felújított ingatlan értékét megfelezni.
Először azt kell meghatározni, hogy mennyit érne jelenleg az ingatlan a vagyonközösség megszűnésekor fennálló, felújítatlan állapotában. Ez mutathatja meg az általános piaci drágulás hatását. Ezután külön kell megvizsgálni, hogy a későbbi felújítás mennyivel növelte az ingatlan értékét, ki finanszírozta a munkálatokat, és ez az összeg hogyan számolható el a felek között.
Hogyan bizonyítható a vagyontárgy korábbi állapota?
Minél több idő telik el a vagyonközösség megszűnése és a vagyonmegosztás között, annál nehezebb lehet bizonyítani a korábbi állapotot.
Fontos bizonyíték lehet például:
- a korábban készített fénykép vagy videó
- az ingatlan adásvételi szerződése és műszaki dokumentációja
- a felújítási számla és vállalkozói szerződés
- a banki átutalás vagy hitelszerződés
- a biztosítói vagy hatósági irat
- a tanúk vallomása
- a korábbi vagy jelenlegi értékbecslés
A számlák önmagukban elsősorban azt mutatják meg, hogy mennyibe került a beruházás. Ez nem feltétlenül azonos azzal az összeggel, amennyivel a beruházás a vagyontárgy piaci értékét növelte.
Összefoglalás
A közös vagyon megosztásakor a vagyontárgyakat főszabály szerint abban az állapotban kell figyelembe venni, amelyben a vagyonközösség megszűnésekor voltak. Az azóta bekövetkezett, a felektől független piaci értékváltozást azonban rendszerint hozzá kell számítani az elszámoláshoz.
Külön kell kezelni azokat a változásokat, amelyek valamelyik házastárs későbbi beruházásából, saját ráfordításából vagy felróható magatartásából erednek. Ilyen ügyekben a korábbi állapot dokumentálása és a szakértői értékelés pontos meghatározása döntően befolyásolhatja a vagyonmegosztás eredményét.
Amennyiben vita van az értékelés időpontjáról, a későbbi felújítások elszámolásáról vagy a szükséges bizonyítékokról, célszerű már az egyeztetés előtt ügyvédi segítséget kérni. Az Ügyvéd.app-on a jogeset díjmentesen beküldhető, az érkező ajánlatok pedig költség, tapasztalat és más fontos szempontok alapján összehasonlíthatók.