Sokan úgy tudják, hogy ha egy ingatlan a családon belül cserél gazdát, akkor az automatikusan illetékmentes. Ez azonban így túl általános megfogalmazás. A testvérek közötti ügynél fontos, hogy adásvételről, ajándékozásról vagy öröklésről van-e szó.
2026-tól kedvezőbb lett a lakásvásárlási illeték egyik fontos szabálya. Ha lakást vásárolsz, és a vásárlást megelőző öt éven belül eladtál egy másik lakást, akkor bizonyos esetekben nem a teljes vételár után kell illetéket fizetned.
Elővásárlási jog esetén a foglaló ügyvédi letétbe helyezése sokszor kifejezetten jó megoldás. A vevő ezzel igazolja komoly szándékát, az eladó pedig úgy indulhat tovább a folyamattal, hogy közben a pénz sorsa is rendezett.
Más a helyzet, ha valaki eladja a lakását a gyermekének, más, ha elajándékozza, és megint más, ha az ingatlan örökléssel kerül a családtaghoz. A legfontosabb szabály egyszerű. Családon belül nem csak a rokoni kapcsolat dönti el az illeték mértékét, hanem az is, hogy adásvételről, ajándékozásról vagy öröklésről van-e szó.
Már megvan az ingatlan, megszületett a megállapodás, és most adásvételi szerződésre van szükség. Ez az az okirat, amely pontosan rögzíti, hogy ki ad el, ki vásárol, melyik ingatlanról van szó, mennyi a vételár, mikor tör...
Hogyan kaphatja vissza a vevő a foglalót, ha mégsem kap hitelt, vagy kevesebbet hitelt kap, vagy nem időben kapja meg. A cikkben részletesen átbeszéljük a lehetőséget, hogyan érdemes készülni erre a lehetőségre, mit lehet tenni, ha már előállt a helyzet.
A jelzálogjog az ingatlanokon gyakran megjelenő teher, de önmagában nem feltétlenül rossz jel. A magyar jogban a zálogjog egyik típusa. A gyakorlatban leggyakrabban lakáshitelnél kerül az ingatlanra, de más esetekben is előfordulhat.
A tipikus családi helyzet: ajándékozás fenntartott haszonélvezettel. A szülő ajándékozási szerződéssel ruházza a gyermekre az ingatlan tulajdonjogát, miközben a saját javára haszonélvezeti jogot alapít vagy tart fenn.