Röviden: a házasság nem ér véget attól, hogy a házastársak különköltöznek, megszakítják egymással a kapcsolatot, vagy már hosszabb ideje külön életet élnek. A házasság jogilag az egyik házastárs halálával, illetve a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg.
A különköltözés még nem jelenti a házasság végét
Gyakori tévhit, hogy a házastársak bizonyos idő elteltével automatikusan elválnak, ha már nem élnek együtt. A magyar jogban azonban nincs ilyen automatikus megszűnés.
A Polgári Törvénykönyv szerint a házasság kétféleképpen szűnhet meg:
- az egyik házastárs halálával;
- bírósági felbontással.
Válás esetén a megszűnés időpontja az a nap, amelyen a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedik. A felek tehát a különköltözés után is házastársak maradnak mindaddig, amíg valamelyikük meg nem hal, vagy a bíróság jogerősen fel nem bontja a házasságot. Ezt a Ptk. 4:20. § (1) és (3) bekezdése rögzíti.
A különköltözés időpontja ettől még nem lényegtelen. Jelentősége lehet többek között a házastársi életközösség időtartamának, a vagyoni viszonyoknak és egyes családjogi kérdéseknek a rendezésekor. A házassági életközösség megszűnése tehát nem azonos magának a házasságnak a megszűnésével.
Ha az életközösség megszűnésének időpontja vitás, vagy a feleknek jelentősebb közös vagyonuk van, érdemes már a különköltözés körülményeit is ügyvéddel átbeszélni. A későbbi jogvitában ugyanis annak is jelentősége lehet, hogy mikor és milyen módon szűnt meg a felek érzelmi és gazdasági közössége.
Mikor bontja fel a bíróság a házasságot?
A bíróság bármelyik házastárs kérelmére felbontja a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.
Erre utalhat különösen az, ha a házastársak életközössége megszűnt, és annak helyreállítására – a megszűnéshez vezető folyamat, valamint a különélés időtartama alapján – már nincs kilátás. A döntő kérdés tehát nem pusztán az, hogy a felek egy lakásban élnek-e, hanem az, hogy a házassági kapcsolatuk ténylegesen és véglegesen megszakadt-e.
A bírói gyakorlat szerint ehhez önmagában az egyik házastárs belső elhatározása nem feltétlenül elegendő. Annak a másik fél számára is felismerhetővé kell válnia, hogy az életközösség véget ért. Vitás esetben ezért a bíróság az előzményeket, a felek magatartását és az ezt követő eseményeket együttesen értékeli.
A házasság felbontásának alapvető feltételét a Ptk. 4:21. § (1) bekezdése határozza meg.
Mit jelent a közös megegyezéses válás?
Közös megegyezés esetén a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik a házasság felbontását. Ilyenkor a bíróság nem vizsgálja részletesen, hogy ki vagy milyen magatartás vezetett a kapcsolat megromlásához.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy elegendő egyszerűen kijelenteni: mindketten válni szeretnének. Ha a házastársaknak közös kiskorú gyermekük van, a váláshoz szükséges egyezségben rendezniük kell:
- a szülői felügyelet gyakorlását;
- a különélő szülő és a gyermek kapcsolattartását;
- a gyermek tartását;
- a házastársi közös lakás használatát;
- igény esetén a házastársi tartást.
Ha a szülők közös szülői felügyeletben állapodnak meg, külön kapcsolattartási rendben nem kötelező megegyezniük. A gyermek lakóhelyét azonban ebben az esetben is meg kell határozni.
A megállapodást a bíróság megvizsgálja, és csak akkor hagyja jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak, valamint a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben a gyermek érdekének. A közös megegyezés feltételeit a Ptk. 4:21. § (2)–(6) bekezdése tartalmazza.
Az ügyvédi közreműködés közös megegyezés esetén sem kötelező, de különösen hasznos lehet a megállapodás elkészítésekor. A családjogban jártas ügyvéd segíthet abban, hogy az egyezség minden szükséges kérdésre kiterjedjen, egyértelmű és végrehajtható legyen, valamint ne tartalmazzon olyan rendelkezést, amelyet a bíróság várhatóan nem tud jóváhagyni.
Közös megegyezés esetén is per indul
A „közös megegyezéses válás” elnevezés megtévesztő lehet abból a szempontból, hogy jogilag ebben az esetben is bontóper indul. A pert az egyik házastárs indítja meg a másik házastárs ellen, ezért az eljárásban az egyik fél felperes, a másik pedig alperes lesz.
Ez nem jelenti azt, hogy valódi vita állna közöttük. Ha minden szükséges kérdésben megegyeztek, az alperes is támogathatja a keresetet, és kérheti a házasság felbontását a megállapodás alapján.
A bontóper személyes jellegű: a pert valamelyik házastárs indíthatja meg a másik házastárs ellen. A „személyesen” kifejezés nem azt jelenti, hogy a fél nem járhat el ügyvéddel, hanem azt, hogy a perindítás joga magához a házastárshoz kötődik. A házasságot felbontó jogerős ítélet ugyanakkor mindenkivel szemben hatályos. Ezeket a szabályokat a Ptk. 4:23. §-a tartalmazza.
Kötelező ügyvédet megbízni a váláshoz?
A bontóper elsőfokú szakaszában főszabály szerint nem kötelező a jogi képviselet. A fél személyesen is benyújthatja a keresetlevelet, és ügyvéd nélkül is eljárhat. Ezt a polgári perrendtartás 72. § (2) bekezdése, valamint a bíróság házasság felbontásáról szóló tájékoztatója is megerősíti.
Az, hogy az ügyvéd nem kötelező, nem jelenti azt, hogy minden ügyben célszerű ügyvéd nélkül eljárni. Ügyvédi segítség különösen ajánlott, ha:
- nincs teljes megegyezés a házastársak között;
- vita van a gyermek lakóhelyéről, a szülői felügyeletről vagy a kapcsolattartásról;
- tartási vagy lakáshasználati igényt kell érvényesíteni;
- ideiglenes intézkedésre lehet szükség;
- az életközösség megszűnésének időpontja vitás;
- jelentősebb közös vagyon vagy tartozás rendezése is szükséges;
- a másik házastárs már ügyvéddel jár el.
Az ügyvéd ilyenkor nemcsak a tárgyaláson képviselheti a felet, hanem előzetesen felmérheti a jogi helyzetet, elkészítheti a keresetlevelet és az egyéb beadványokat, valamint segíthet a bizonyítékok és a perben előterjesztendő kérelmek megfelelő összeállításában.
Hogyan zajlik a bontóper?
A bontóper keresetlevél benyújtásával indul. A keresetlevélben elő kell adni a házasságra, a közös gyermekekre és a házassági életközösség időtartamára vonatkozó lényeges adatokat, valamint pontosan meg kell jelölni, hogy a felperes milyen döntést kér a bíróságtól.
A keresetlevelet a fél maga is elkészítheti, de ügyvéd közreműködésével csökkenthető annak kockázata, hogy a beadvány hiányos, pontatlan vagy egymásnak ellentmondó kérelmeket tartalmazzon.
Ha a házastársak minden szükséges kérdésben megállapodtak, a bíróságnak nem kell részletesen feltárnia a házasság megromlásához vezető folyamatot. Megfelelő megállapodás esetén az ügy akár egy tárgyaláson is befejezhető.
Ha nincs teljes egyezség, a bíróságnak a vitás kérdésekről bizonyítást kell lefolytatnia. Ennek során sor kerülhet a felek részletes meghallgatására, tanúk meghallgatására, okiratok vizsgálatára vagy akár szakértő kirendelésére is. Emiatt a per több tárgyaláson keresztül folytatódhat. Ha a gyermek vagy valamelyik házastárs helyzete ezt sürgősen indokolja, a bíróság ideiglenes intézkedéssel is rendezhet egyes kérdéseket a végleges döntés meghozataláig.
Vitás perben az ügyvédi képviselet azért is lehet fontos, mert a bíróság csak az előterjesztett kérelmek, nyilatkozatok és bizonyítékok alapján tud dönteni. Egy elmulasztott kérelem vagy nem megfelelően előadott bizonyítási indítvány érdemben befolyásolhatja az eljárás eredményét.
Miért fontos a pontos megállapodás?
Közös kiskorú gyermek esetén nem elég általánosságban rögzíteni, hogy a szülők majd egyeztetnek egymással. A megállapodásnak egyértelműnek és végrehajthatónak kell lennie.
A gyermektartásnál például meg kell határozni a fizetendő összeget, a teljesítés kezdetét és rendszerességét. Ha külön kapcsolattartási rend készül, abból világosan ki kell derülnie, hogy a gyermek mikor, hol és milyen módon találkozik a különélő szülővel. A túl általános vagy többféleképpen értelmezhető rendelkezések később újabb vitákhoz és eljárásokhoz vezethetnek.
Ezért akkor is érdemes családjogi ügyvéddel ellenőriztetni a megállapodást, ha a felek alapvetően jó viszonyban vannak, és a válás minden lényeges kérdésében egyetértenek. A jól elkészített egyezség nem a konfliktust mélyíti, hanem a későbbi félreértések és jogviták megelőzését szolgálja.
Mit érdemes előkészíteni a váláshoz?
A keresetlevél elkészítéséhez és benyújtásához rendszerint szükség lesz:
- a házassági anyakönyvi kivonatra;
- a felek személyes és lakóhelyi adataira;
- a közös kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonatára;
- a szülői felügyeletre, kapcsolattartásra, gyermektartásra és lakáshasználatra vonatkozó konkrét megállapodásra;
- igény esetén a házastársi tartásra vonatkozó megállapodásra;
- a házassági életközösség kezdetének és végének átgondolt meghatározására.
Az életközösség időtartamát nem érdemes hozzávetőlegesen megjelölni. A jelenlegi bontóperi keresetlevél nyomtatvány szerint annak kezdő és befejező időpontjáról is nyilatkozni kell. Ha a házasságkötést élettársi együttélés előzte meg, annak időszaka is jelentős lehet.
Összefoglalás
A különköltözés megszüntetheti a házassági életközösséget, de magát a házasságot nem. A házasság válás esetén csak a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján ér véget.
Ha a felek minden szükséges kérdésben egyértelmű és végrehajtható megállapodást kötnek, a bíróság a megromláshoz vezető okok részletes vizsgálata nélkül bonthatja fel a házasságot. Egyezség hiányában viszont a vitás kérdések bizonyítása és eldöntése hosszabb, több tárgyalásból álló eljárást tehet szükségessé.
Bár a bontóperben főszabály szerint nem kötelező ügyvédet megbízni, a megfelelően elkészített keresetlevél és egyezség jelentősen megkönnyítheti az eljárást. Ha válás előtt áll, az Ügyvéd.app-on családjogi ügyvédet kereshet, aki segíthet a szükséges iratok, a megállapodás és a bírósági eljárás előkészítésében.