A házastársi közös vagyon megosztásáról a felek megállapodhatnak, egyezség hiányában pedig bíróságtól kérhetik a rendezést. A vagyonmegosztás nem egyszerűen azt jelenti, hogy eldöntik, kié legyen a lakás vagy az autó: a vagyontárgyak mellett a tartozásokat, a különvagyonból teljesített ráfordításokat és az egymással szembeni megtérítési igényeket is rendezni kell.
Mikor kérhető a közös vagyon megosztása?
A közös vagyon megosztása akkor kérhető, amikor a házastársi vagyonközösség már megszűnt. Ehhez nem feltétlenül kell megvárni a válás jogerős befejezését. Ha a házastársi életközösség ténylegesen véget ért, főszabály szerint a vagyonközösség is megszűnik, és bármelyik házastárs kérheti a vagyon megosztását.
A vagyonmegosztás tehát akár a bontóper előtt vagy annak folyamatban léte alatt is megkezdhető. A vita szempontjából azonban fontos lehet annak pontos meghatározása, hogy mikor szűnt meg az életközösség, mert ez az időpont befolyásolhatja a közös vagyon körét és az elszámolást is. Ptk. 4:53. § c) pont és 4:57. § (1) bekezdés
Megállapodás vagy vagyonmegosztási per?
A legegyszerűbb megoldás az, ha a házastársak meg tudnak állapodni egymással. A közös vagyont megosztó szerződés érvényességéhez főszabály szerint közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges. Kivételt jelenthetnek azok a közös vagyonhoz tartozó ingóságok, amelyeket a felek már ténylegesen elosztottak egymás között. Ptk. 4:57. § (2) bekezdés
Ha nincs megállapodás, vagy az egyezség nem rendezi valamennyi vitás kérdést, a rendezetlenül maradt igényekről a bíróság dönthet. A perben nemcsak a tulajdonjogok megosztása kérhető, hanem például az értékkiegyenlítés, a különvagyoni ráfordítások megtérítése és a tartozások egymás közötti rendezése is.
Miért fontos a teljes körű elszámolás?
A Polgári Törvénykönyv szerint a házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni. Ez azt jelenti, hogy a vagyonmegosztás során lehetőség szerint a felek teljes vagyoni kapcsolatát át kell tekinteni, nem csupán egyetlen, önkényesen kiválasztott vagyontárgyról kell dönteni. Ptk. 4:58. §
Az elszámolás körébe tartozhatnak:
- a közös vagyonhoz tartozó ingatlanok és ingóságok
- bankszámlák, megtakarítások, értékpapírok és követelések
- gazdasági társaságokban fennálló részesedések
- hitelek és más tartozások
- a házastársak különvagyonához tartozó vagyontárgyak
- a közös vagyon és a különvagyon közötti ráfordítások
- az egyik házastárs által a másik helyett teljesített tartozások
- az esetlegesen hiányzó vagy elhasznált vagyontárgyakkal kapcsolatos igények
A teljes körű rendezés célja, hogy a házastársak vagyoni kapcsolata lehetőleg véglegesen lezáruljon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden vagyontárgyat feltétlenül ugyanabban a perben kell megosztani. A felek egyes kérdésekben peren kívül is megállapodhatnak, és csak a vitás vagyoni elemekről kérhetnek bírósági döntést. Ezt a Kúria 1/2022. (V. 30.) PK véleménye is megerősíti.
Hogyan oszthatók meg a vagyontárgyak?
A vagyonmegosztás módját elsősorban a felek megállapodása határozhatja meg. Ennek keretében többféle megoldás is alkalmazható:
- a vagyontárgyakat természetben elosztják egymás között
- egy vagyontárgy teljes egészében az egyik házastárshoz kerül, aki értékkiegyenlítést fizet a másiknak
- a vagyontárgyat eladják, és a vételárat osztják fel
- egyes vagyontárgyakon – indokolt esetben – továbbra is fenntartják a közös tulajdont
- rendezik a fennálló hiteleket és az egymással szembeni megtérítési igényeket
A bíróság annak meghatározásakor, hogy melyik vagyontárgy melyik házastárshoz kerüljön, elsősorban a felek egyező nyilatkozatát veszi figyelembe. A foglalkozás vagy egyéni vállalkozás folytatásához szükséges vagyontárgyak rendszerint ahhoz a félhez kerülnek, aki az adott tevékenységet végzi. Ptk. 4:61. § (1)–(2) bekezdés
Milyen értéken kell számolni a vagyonnal?
Nem feltétlenül a vagyontárgyak évekkel korábbi vételára az irányadó. A közös vagyoni hányad meghatározásánál a vagyonközösség megszűnésekor fennálló állapotból és értékből kell kiindulni, ugyanakkor a vagyon megosztásáig bekövetkezett értékváltozást is figyelembe kell venni. Kivételt jelenthet, ha az értékváltozás valamelyik házastárs magatartásának következménye. Ptk. 4:60. § (1) bekezdés
Ez különösen ingatlanoknál és társasági részesedéseknél jelentős. Hosszabb ideig tartó vita esetén a korábbi értékbecslések könnyen elavulhatnak, ezért szükség lehet az aktuális forgalmi érték meghatározására.
Mi történik a közös hitelekkel?
A házastársak egymás között megállapodhatnak abban, hogy egy hitelt a jövőben melyikük fizet. Ha például a hitellel terhelt ingatlan az egyik fél tulajdonába kerül, egymás közötti viszonyukban főszabály szerint ő viseli az ingatlanhoz kapcsolódó tartozást is.
Ez a megállapodás azonban önmagában nem feltétlenül mentesíti a másik házastársat a bankkal szembeni kötelezettség alól. A tartozások felosztása a hitelezővel szemben csak a tartozásátvállalás szabályai szerint lehet hatályos. Adóscseréhez, hitelkiváltáshoz vagy az egyik adós kiengedéséhez ezért rendszerint a bank külön hozzájárulása szükséges. Ptk. 4:61. § (4) bekezdés
Hogyan osztható meg egy kft.-üzletrész?
A gazdasági társaságban fennálló részesedés megosztása összetettebb lehet egy ingóság elosztásánál. Ha a tag házastárs az üzletrészt közös vagyonból szerezte, a nem tag házastárs meghatározott feltételekkel üzletrészt vagy üzletrészhányadot is kaphat. Ez azonban nem automatikus: figyelembe kell venni a Ptk. és a társasági szerződés üzletrész-átruházásra vonatkozó szabályait is. Ptk. 3:172. §
Gyakran az a praktikusabb megoldás, hogy az üzletrész a tag házastársnál marad, a másik fél pedig más vagyontárgyat vagy pénzbeli értékkiegyenlítést kap. Ehhez azonban előbb az üzletrész valós forgalmi értékét is meg kell határozni.
A részletes vagyonlista elkészítése az első lépés
Akár megegyezés, akár bírósági eljárás várható, érdemes először egy egyszerű listát készíteni a közös vagyonról és a tartozásokról, valamint összegyűjteni a fontos iratokat (például szerződéseket, bankszámlakivonatokat, tulajdoni lapokat).
Mit tartalmazzon a vagyonmegosztási megállapodás?
Ha a felek meg tudnak egyezni, a megállapodásban általában azt rögzítik, hogy ki melyik vagyontárgyat kapja, hogyan rendezik a hiteleket, és szükség esetén milyen pénzbeli elszámolás történik közöttük.
A vagyonmegosztás akkor tekinthető igazán lezártnak, ha minden fontos kérdésben – a vagyontárgyaktól a tartozásokig – sikerül megállapodni, így később már nem marad nyitott vita a felek között.