A válókeresetet belföldi ügyben főszabály szerint az alperes lakóhelye szerinti járásbírósághoz kell benyújtani. A felperes azonban választhatja azt a bíróságot is, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. Nem feltétlenül a felperes jelenlegi lakóhelye dönti el tehát, hogy hol indulhat meg a válóper.
Külföldi lakóhely, külföldi állampolgárság vagy külföldön élő gyermek esetén ennél összetettebb a helyzet: ilyenkor először azt kell megvizsgálni, hogy a magyar bíróságoknak egyáltalán van-e joghatóságuk az ügyben.
A válóper járásbíróság előtt indul
A házassági per személyi állapotot érintő pernek minősül, ezért első fokon járásbíróság jár el. Budapesten a járásbíróságnak megfelelő kerületi bírósághoz kell fordulni. [Pp. 20. § (3) bekezdés b) pont]
A hatáskör azt mutatja meg, hogy milyen szintű bíróság – jelen esetben járásbíróság – járhat el. Az illetékesség pedig arra ad választ, hogy földrajzilag pontosan melyik járásbírósághoz kell benyújtani a keresetet.
Főszabály: az alperes lakóhelye szerinti bíróság jár el
A polgári perrendtartás általános szabálya szerint az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik. A válóperben az a házastárs lesz a felperes, aki benyújtja a keresetet, a másik házastárs pedig az alperes. [Pp. 25. § (1) bekezdés]
Ez azt jelenti, hogy a felperes saját lakóhelye önmagában rendszerint nem alapozza meg a bíróság illetékességét. Ha például a felperes Szegeden, az alperes pedig Debrecenben lakik, az általános szabály alapján a Debreceni Járásbíróság előtt indítható meg a per.
Az illetékesség megállapításánál a lakcímnyilvántartásban szereplő cím fontos kiindulópont, de vita esetén annak is jelentősége lehet, hogy az alperes ténylegesen hol él. A Kúria gyakorlata szerint a lakcímnyilvántartás adata vélelmet alapoz meg, ez azonban megfelelő bizonyítással megdönthető. [BH 2022.12.329.]
Mi történik, ha az alperesnek nincs belföldi lakóhelye?
Ha az alperesnek nincs magyarországi lakóhelye, a törvény további kapcsolódási pontokat vesz figyelembe.
Elsőként az alperes belföldi tartózkodási helyét kell vizsgálni. Ha ez ismeretlen vagy külföldön található, az utolsó belföldi lakóhely lehet irányadó. Ha ilyen sem állapítható meg, vagy az alperesnek soha nem volt belföldi lakóhelye, az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye alapozhatja meg. [Pp. 25. § (2) bekezdés]
Ez azonban még csak azt mutatja meg, hogy a magyar bíróságok közül melyik járhatna el. Ha az ügynek külföldi vonatkozása van, külön meg kell állapítani azt is, hogy az eljárás egyáltalán Magyarországon folytatható-e.
A válóper az utolsó közös lakóhely szerinti bíróság előtt is megindítható
A házassági perekre külön illetékességi szabály vonatkozik. A válókereset annál a bíróságnál is benyújtható, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. [Pp. 454. § (1) bekezdés]
A felperes ezért rendszerint két lehetőség közül választhat:
- benyújthatja a keresetet az alperes lakóhelye szerinti bírósághoz; vagy
- választhatja a házastársak utolsó közös lakóhelye szerinti bíróságot.
Ha például a házastársak utoljára Pécsen éltek együtt, majd a különköltözés után a felperes Szegedre, az alperes Debrecenbe költözött, a per az általános szabály alapján Debrecenben, a bontóperre vonatkozó különös szabály alapján pedig Pécsen is megindítható. Szeged viszont pusztán azért nem válik illetékessé, mert jelenleg ott lakik a felperes.
A két illetékességi ok között a felperes választhat. Érdemes azonban figyelembe venni a tárgyalások várható helyét, az utazási távolságot, a bizonyítandó körülményeket és – ha van közös gyermek – a gyermek életvitelszerű tartózkodási helyét is.
Mi történik, ha már folyamatban van egy házassági per?
Előfordulhat, hogy az egyik házastárs úgy nyújt be keresetet, hogy ugyanarra a házasságra vonatkozóan már folyamatban van egy másik házassági per.
Ilyenkor nincs lehetőség arra, hogy a másik fél egy újabb házassági pert másik bíróság előtt indítson meg. Az újabb házassági pert, valamint a törvény alapján a házassági perhez kapcsolható családjogi kereseteket kizárólag annál a bíróságnál lehet megindítani, amely előtt a korábbi házassági per már folyamatban van. [Pp. 454. § (2) bekezdés]
A kereset benyújtása előtt ezért azt is ellenőrizni kell, hogy a másik házastárs nem indította-e már meg az eljárást.
Milyen kérdéseket lehet a válóperben rendezni?
A válóper nem feltétlenül csak a házasság felbontásáról szól. A bontókeresethez több olyan családjogi kérelem is kapcsolható, amely a különválás következményeinek rendezéséhez szükséges.
A válóperben kérhető többek között:
- a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése;
- a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása;
- a gyermektartásdíj megállapítása;
- a házastársi tartás rendezése;
- a házastársi közös lakás használatának rendezése;
- a volt házastárs névviseléstől való eltiltása.
Ezek a kérelmek a házasság felbontásával együtt, ugyanabban a perben is elbírálhatók. [Pp. 455. § (1) bekezdés]
Fontos kivétel a házastársi közös vagyon megosztása. A teljes vagyonmegosztás nem kapcsolható össze a bontókeresettel: azt a felek külön megállapodásban rendezhetik, megegyezés hiányában pedig külön házassági vagyonjogi pert kell indítaniuk.
Számít-e, hogy hol lakik a gyermek?
Ha a szülői felügyelettel kapcsolatos kérdést a válóper részeként kell rendezni, akkor alapvetően a bontóper illetékességi szabályai érvényesülnek.
Önálló szülői felügyeleti perben azonban a gyermek belföldi lakóhelye vagy – lakóhely hiányában – a tartózkodási helye is megalapozhatja az illetékességet. Emiatt nem mindegy, hogy a szülői felügyelet rendezését a válóperrel együtt vagy attól elkülönülten kérik. [Pp. 475. §]
Miért más a joghatóság és az illetékesség?
Belföldi ügyben általában elegendő meghatározni, hogy melyik magyar járásbíróság illetékes. Nemzetközi helyzetben azonban ezt meg kell előznie a joghatóság vizsgálatának.
Joghatósági kérdés merülhet fel például akkor, ha:
- valamelyik házastárs külföldön él;
- az egyik vagy mindkét fél külföldi állampolgár;
- a házastársak utolsó közös lakóhelye külföldön volt;
- a közös gyermek másik országban él;
- külföldön már megindult a házasság felbontására irányuló eljárás.
Ilyen esetben attól még, hogy a Pp. belföldi szabályai alapján található lenne területileg illetékes járásbíróság, nem biztos, hogy a magyar bíróság eljárhat. Először az alkalmazandó uniós, nemzetközi vagy magyar joghatósági szabályokat kell megvizsgálni, és csak ezt követően lehet kiválasztani a konkrét magyar bíróságot.
Mit ellenőrizzen a kereset benyújtása előtt?
A keresetlevél elkészítése előtt érdemes pontosan tisztázni:
- hol lakik ténylegesen az alperes;
- mi az alperes bejelentett lakóhelye;
- hol volt a házastársak utolsó közös lakóhelye;
- indult-e már ugyanarra a házasságra vonatkozó per;
- milyen további családjogi kérelmeket kell a bontókeresethez kapcsolni;
- van-e az ügynek olyan külföldi eleme, amely miatt joghatósági vizsgálat szükséges.
A bontóperben az ügyvédi képviselet nem kötelező, összetett gyermekelhelyezési, tartási, lakáshasználati vagy nemzetközi kérdések esetén azonban a közreműködés segíthet a megfelelő bíróság kiválasztásában és a kereseti kérelmek pontos összeállításában.
Összefoglalás
Belföldi válóperben főszabály szerint az alperes lakóhelye szerinti járásbíróság jár el, de a felperes választhatja a házastársak utolsó közös lakóhelye szerinti bíróságot is. A felperes saját lakóhelye csak külön törvényi feltételek fennállása esetén alapozza meg az illetékességet.
Ha már folyamatban van ugyanarra a házasságra vonatkozó per, az újabb házassági és kapcsolódó családjogi kereseteket ugyanannál a bíróságnál kell megindítani. Külföldi vonatkozású ügyben pedig az illetékesség vizsgálata előtt mindig azt kell tisztázni, hogy a magyar bíróság rendelkezik-e joghatósággal.